Folytassuk egy kicsit a szabad
gyökök magasztalását. Az előző blogbejegyzésből kiderült, hogy nemcsak
szövetkárosító, hanem kedvező hatásaik is vannak, például az edzés jótékony
hatásainak érvényre juttatásában. A mai példámat egy még alapvetőbb élettani
funkció, az értónus szabályozásának tárgyköréből választottam. Az erek
szűkülése és tágulása a vérnyomás és az egyes szervek vérellátását szabályozó,
egyik legfontosabb élettani működése az emberi szervezetnek. A 80-as években Furchgott,
Ignarro és Murad kísérleteiből kiderült, hogy egy egyszerű két atomból álló
szabadgyök a nitrogén monoxid (NO.) termelődik az érfalban és felelős az egyik fontos értágító mechanizmus
működéséért. A felfedezés hatalmas visszhangot váltott ki nemcsak tudományos
értéke miatt, hanem azért is, mert a nitrogén monoxid addig csupán a
kipufogógáz egyik toxikus összetevőjeként volt ismert. Másrészt a pusztítóként
ismert szabad gyökökről nemigen tételezte fel senki, hogy egy ilyen finoman
szabályozott, alapvető élettani funkcióban jelátviteli szereppel bírhatnak. Harmadrészt
az is hozzájárult a tudományos közvélemény megrökönyödéséhez, hogy az NO egy
gáz, és gázokról pedig végképp nem feltételezték, hogy a szervezeten belül
jelátviteli, szabályozó szereppel bírhatnak. [Azóta két újabb meglepő, bár nem
szabadgyök természetű taggal bővült az élettani szereppel bíró, gáznemű mediátorok
családja: a csendes gyilkosként ismert szén-monoxidról (CO) és a záptojás „illatát”
okozó kénhidrogénről (H2S) is lehullott a lepel: termelődnek szervezetünkben,
és fontos élettani szerepek rendelhetőek hozzájuk.]
A három fent említett kutató 1998-ban átvette megérdemelt orvosi Nobel-díját, de talán ők sem látták előre a nitrogén
monoxid későbbi diadalútját, melyben
olyan - egymástól távol eső - biológiai jelenségekben derült ki a NO. szabályozó szerepe, mint a falósejtek mikrobaölő funkciója,
a memória és a(z) (im)potencia. Valószínűleg a vagyonát a nitroglicerin
tartalmú dinamit gyártásával megszerző Alfred Nobel sem gondolta, hogy
kezelőorvosa - a sors iróniájaként - egyszer majd nitroglicerin tablettát ír
fel neki szívbetegségének kezelésére (a gyógyszer bevételét Nobel
visszautasította). A nitroglicerin értágító hatása akkor már jó ideje ismert
volt, de csak az 1980-as évek fent ismertetett kutatásai derítették ki, hogy a
szervezetben nitrogén monoxid szabadul fel belőle, és ez felelős a szer
hatásáért. Hogy Viagrára szüksége lett volna Nobelnek, arról nincs információnk, de e mágikus kék piluláról is érdemes tudni, hogy az NO. hatását fokozva "emeli férfitársaim önbecsülését".
A toxikus szabad gyököktől immár
eljutottunk a gyógyszerként használt szabad gyökökig visszaigazolva az ősi
megfigyelést: ami nagy mennyiségben méreg, kis mennyiségben lehet gyógyszer.
