VIGYÁZAT! AZ ALÁBBI SZÖVEGBEN A NYUGALOM MEGZAVARÁSÁRA ALKALMAS KIFEJEZÉS IS SZEREPEL!
A blog témájának választása valószínűsíthette a kedves olvasó számára, hogy a blog szerzője is szabadgyökökkel fertőzött környezetben tengeti szakmai hétköznapjait. A feltevés helyes, hiszen már orvostanhallgatóként egy olyan munkacsoporthoz csatlakoztam, mely Imre Sándor tanár úr vezetésével a szabadgyökök szerepét vizsgálta egyszerű, biokémiai "öregedés" modellben, és kapcsolatom a gyökökkel azóta sem szakadt meg.
Az általam vezetett munkacsoport a Debreceni Egyetem Általános Orvostudományi Karának Orvosi Vegytani Intézetében a poli-ADP-riboziláció (PARiláció) biológiai szerepét tanulmányozza. Amikor egy szövegben először írom le a poli-ADP-riboziláció kifejezést, az még a szakmai közönség részére is vízválasztó szokott lenni: ezotérikus hangzása miatt többnyire ez az a pont, ahol legtöbben befejezik az olvasást. Ha valaki e figyelmeztetés ellenére tovább olvasna, azt megnyugtatom, hogy a PARiláció csupán a fehérjemódosítások egyik formája, melynek révén a fehérjék funkciója ki- vagy bekapcsolható. A kísérleteink középpontjában az alábbi folyamatsor áll:
1. Szabadgyökök termelődése.
2. A szabadgyökök a DNS-ben töréseket okoznak.
3. A PARilációra képes enzimek felismerik a DNS-ben keletkezett töréseket, és hatásukra aktiválódnak.
4. Az aktiválódott enzimek PARilációs módosítást hajtanak végre a DNS törés környékén található fehérjéken, és ezzel jeleznek a DNS hibajavító apparátusának, hogy ezen a helyen teendőjük van.
5. A DNS törést a hibajavító rendszer "befoltozza".
Hogy ez a folyamatsor milyen jelentőséggel bír, és miért lehet fontos az orvostudományban, erről a következő bejegyzésekben írok részletesebben.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése